Amikor kizöldül a természet és napsugár melegíti a földet

Egy, kettő, három, négy,

kis őzike, hová mégy?

– elég, hogyha tudom én:

tavasz elé futok én.

(Zelk Zoltán: Tavaszi dal; részlet)

A kikelet az újjászületés időszaka, amikor a hosszú, fagyos tél után a természet megmutatja szebbnél szebb színekben pompázó szépségeit. Üde zöld lombkoronák, tarka színkoszorúba boruló mezők, harmatos virágszirmok – napsárga nárciszok, a tavaszt ünneplő barkák és liliomfák, reményt és tisztaságot jelképező hóvirágok csalnak mosolyt az emberek arcára…

A tavasz elnevezésnek naptári, csillagászati és meteorológiai értelemben is más-más jelentése van. A naptári definíció szerint a tavasz március 1-jén veszi kezdetét, míg a csillagászati tavasz kezdete március 20-ra esik. A tavasz az északi féltekén a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, idén június 21-ig, míg a déli féltekén szeptember 22-től december 21-ig. A csillagászati tavasz beköszöntével a telelésükről visszatérnek a vándormadarak, kibújnak a zord tél elől elbújt állatok.

De mi is pontosan a nap-éj egyenlőség? Az a csillagászati pillanat, amikor a nappal hossza megegyezik az éjszaka hosszával. Minden évben két nap-éj egyenlőség van: az egyik március 19. és 21. között, amikor az északi féltekén magunk mögött hagyjuk a telet, és belépünk a tavaszba, a másik pedig szeptember 21. és 24. között, amikor magunk mögött hagyjuk a nyarat, és belépünk az őszbe.

A tavaszi idővel, a hőmérsékletek emelkedésével megkezdődik a kirándulószezon is, hiszen ilyenkor a napsugarakban fürödve lehet élvezni a körülöttünk lévő természetet. Ha szeretnél különleges helyekre ellátogatni, ahol gyönyörködhetsz az ébredező természetben, akkor mindenképp vedd fel a listádra a Muravidéket. A térség ilyenkor tavaszi színeket ölt – rügyező fák, szebbnél szebb virágok várnak rád.

Mindenképpen érdemes ellátogatni az égig érő fák között, a virágzó rétek és gazdag mezők ölelésében elterülő Hodosi-tóhoz, amely fontos vizes élőhelyként vált ismertté, de kihagyhatatlan célpont a csak néhány kilométerrel odébb, a szlovén–magyar határ közelében álló hodosi és kapornaki kilátó is. Árnyas fák alatt, egy kis ligetben található a kapornaki forrásnak nevezett természetes vízfolyás, amelynek vizét ma is fogyasztják, sőt az ott élők úgy tartják, hogy csodatévő erővel bír. Onnan a kacér tavaszi természetet megcsodálva gyorsan eljuthatunk a gazdag történelmi múlttal bíró, a szentlászlói erdő közepén megbúvó Vogler-kunyhóig, majd a horgászatra, gombászásra, piknikezésre remek lehetőséget nyújtó, a lombos fákkal körülvett Bakonaki-tó környékére. A lenyűgöző látnivalók mellett – a tó, a Szent Vid-kápolna, a Vid-kúti forrás és az energiapontok – további remek szórakozási lehetőségek kínálkoznak az odalátogatóknak. Kihagyhatatlan megállóhelyeknek számítanak a Hosszúfalu-hegyen és a Lendva-hegyen álló, idillikus borospincék és borozók, ahol belecsöppenhetünk az ízletesebbnél ízletesebb helyi borok világába… A térség igen értékes természeti kincse a Mura folyó és annak holtágai, amelyet egyedülálló és természetes ökoszisztémaként tartanak számon, hiszen számos növénynek és állatfajnak nyújt menedéket.

Indulj hát útnak, ismerd meg a muravidéki festői tájat, az érintetlen természet rejtett zugait, a számos turisztikai, természeti és kulturális látnivalót!