„Ha Katalin kopog, karácsony locsog”

A legenda szerint Katalin, a negyedik század elején született szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt. Műveltségével már korán kitűnt kortársai közül, s a kérőit sorban visszautasította. Miután egy remete közölte vele, hogy Krisztus az igazi vőlegény számára, Katalin megtért, sőt a Maximinus császár által összehívatott ötven filozófust, tudóst a kereszténység által folytatott vitában legyőzte, megtérítette. Katalint börtönbe vetették, majd kivégezték. A legenda szerint a testét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol eltemették... 

Tudtad, hogy Szent Katalin napjához különféle hiedelmek, népi szokások és jóslatok is kötődnek?

• „Ha Katalin kopog, karácsony locsog” – így tartja a népi időjóslás. Ez annyit tesz, hogy ha november 25-én fagy, akkor karácsonykor esős, latyakos időre számíthatunk.
• Dologtalanítás – több helyen szokás volt, hogy Katalin-napon nem dolgoztak, nem sütöttek kenyeret, nem fogták be az állatokat, nem látták el a mindennapi feladatokat. 
• Katalin-gally – ha egy lány Katalinkor vízbe tett egy levágott gyümölcságat, s az karácsonyig kivirágzott, akkor úgy tartották, hogy a lány a következő évben férjhez megy. 
• Orgonaáztatás – Katalin-napkor orgonaágakat tettek egy edénybe, s mindegyikre más férfi nevét írták. A néphiedelem szerint az lesz a lány férje, akinek a nevét viselő ág kivirágzik karácsonyra.

Katalin napját, november 25-ét egykor a Lendva-vidék fontos ünnepeként tartották számon, hiszen ez a nap Alexandriai Szent Katalin, a lendvai plébániatemplom névadójának és védőszentjének az emléknapja. Ebből az alkalomból a templomtéren évről évre megszervezték a kézműves és kirakodóvásárt, ahol egyebek mellett fából, kerámiából, csuhéból, vesszőből készült tárgyakat vásárolhattak az odalátogatók. 

Idén sajnos a járványügyi helyzetre való tekintettel a rendezvény elmaradt, de reméljük, jövőre ismét találkozhatunk a templomtéren, ahol a forraltbor illatában megcsodálhatjuk és megvásárolhatjuk az árusok szebbnél szebb portékáit.