A Szent György-napi hiedelmekről és szokásokról

„Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály” – így köszöntötték egymást egykor április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek. Ezt annak tudatában tették, hogy Szent György névünnepe április 24-e, a meleg idő eljövetelét jelöli, a végét pedig a szeptember 29-i Mihály-nap.

De ki is volt Szent György? Kappadókiai György életéről mindössze annyit tudunk, hogy a 300-as évek táján, a Diocletianus-féle üldözések idején halt vértanúhalált. A személyéről ezen kívül már csal legendák szólnak.

A líbiai Sylena város közelében lévő tóban egy sárkány lakott, amelynek a város lakóinak naponta két bárányt kellett áldozniuk a nyugalmukért cserébe. Miután elfogytak a bárányok, a sárkány emberáldozatokat követelt. Elsőként a király lánya esett volna a lény áldozatául, de György megsebezte, így mentve meg a királylányt. 

A keresztényüldözők elfogták Györgyöt, számos kínzásnak vetették alá, s mivel így sem tudták rákényszeríteni, hogy hagyja el a keresztény hitet, lefejezték.

A sárkányölő, páncélt öltő, lovon ülő György többek között Ljubljana város patrónusa is.

A hiedelmek és népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát, mely pásztorünnep volt. Ekkor az emberek kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérágakkal és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.

A néphagyományban Szent György napja pásztorünnep és a mágikus varázslatok napja.

• Ilyenkor jellemző volt a porták zöld ágakkal való díszítése, hiszen ez távol tartotta a boszorkányokat.
• Ezt a napot az állatok ünnepének is tartották, így ezen a napon nem fogták be őket dolgozni.
• Ha valaki Szent György-nap előtt kígyót látott, úgy tartották, szerencséje lesz az évben.
• Ismert volt a harmatszedés szokása is, amihez a jobb, bőségesebb tejhozam reményében folyamodtak.
• Ehhez a naphoz számos időjárási hiedelem is kapcsolódik, így például ha megszólalnak a békák, azok korai tavaszt és nyarat, vagy pedig eső nélküli nyarat jeleztek.

A Mura-mentén élt a tavasz és a tél, illetve György és a sárkány viadalának szokása. A fiatalok kiválasztották maguk közül a legszebb fiút, a ruháját virágokkal díszítették, Zöld Györgynek (Zeleni Jurijnak) nevezték. Négy társa végigvezette a falun, miközben a következőt énekelte:

„Zöld Györgyöt vezetjük,

vajat és tojást kérünk,

Ježibabát hajtjuk,

a tavaszt hintjük.”

A borostyánba burkolt Zöld Györgyöt gyakran szalmába vagy szőrös bundába öltözött, úgynevezett Rábolj (Rabolj) szokta kísérni. A pázsiton szoktak összekapaszkodni, megküzdeni – és György mindig győztesként került ki a viadalból.

Forrás:

Halász Albert 1999: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. Lendva: Studio Artis Kiadó – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

https://www.mkkiado.hu/hagyomanyok-jeles-napok-es-joslataink-aprilis-48