Szent Márton napja

Szent Márton napja a tél kezdetét és az ősz végét jelzi. Ekkor fejeződnek be az őszi munkálatok, valamint a téli előkészületek, beleértve az állatok levágását is. Ekkor vágták le abban az évben először a hízott libákat, valamint az újbort, „Márton borát” is ekkor kóstolták meg először.

A legenda szerint Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A római császárt szolgálta katonaként. Egy hideg téli estén franciahonban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy koldussal. Aznap éjszaka megjelent álmában Jézus a koldus alakjában. Ettől kezdve Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák születtek, püspökké is szentelték. A legelterjedtebb monda szerint Márton szerénysége miatt nem találta magát méltónak e címre, ezért elbújt a libák óljában, hogy püspökké választását elkerülje, de a libák gágogása elárulta rejtekhelyét, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.

Szent Márton napjához számos szokás és hiedelem fűződik. Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódnak; a Muravidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A Márton-napi liba csontjából következtettek a téli időjárásra: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas tél lesz, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.

Népi megfigyelés szerint, ha Szent Márton „fehér lovon jön”, vagyis ha Márton-napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, ha pedig „barna lovon jön”, vagyis ha nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. „Ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” A Márton-napi szép időt Szent Márton nyaraként is emlegetik. Ilyenkor hideg tél várható.

A hagyomány szerint Márton-napon fizette ki a gazda a pásztorokat az egész éves munkájukért. A pásztorok pedig egy többágú vesszőt, „Szent Márton vesszejét” ajándékozták a gazdáknak. A hiedelem szerint ahány ága van, annyi kismalac születik. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.

Forrás:

• Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest, Planétás Kiadó, 1997.
• https://martonnap.com
• www.szgyakonyvtar.hu