Luca-napi szokások és hiedelmek

December 13-án Szent Lucára emlékezünk. A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napjára esett az év leghosszabb éjszakája, ezért a hiedelem szerint ezen a napon előbújnak a varázserővel bíró lények, gonosz szellemek és boszorkányok. Egykoron nem dolgoztak ezen a napon, fokhagymával, hamuval, szenteltvízzel és keresztekkel óvták magukat az emberek.

A Luca-napi szokások, hiedelmek, jóslások és tiltások a Muravidéken is igen ismertek voltak. Lássunk belőlük néhányat…

• Luca boszorkányos jellegéhez kapcsolódik a háromlábú lucaszék készítése, amelyet ezen a napon kezdtek faragni, s minden nap dolgoztak rajta egy kicsit egészen karácsonyig. Úgy vélték, hogy az éjféli misén a székre ráállva megláthatják, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.
• Ezen a napon kis tálkába búzát szórt a háziasszony, amit karácsony napjáig öntözgetett. Minél magasabbra hajtott ki a búza és minél jobban kizöldült az ünnepig, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre.
• Úgy tartották, hogy Luca napján nem szabad varrni, hiszen így bevarródik a tyúkok hátsó része és nem fognak tojni.
• December 13-án nem szabadott kölcsönadni, pénzt sem, hiszen úgy hitték, hogy ezzel elhagyja a házat a szerencse.
• A Muravidéken igen elterjedt volt a lucázás vagy kotyolás. Luca napján iskolás gyerekek jártak házról házra azért, hogy termékenységet, bőséget kívánjanak a háziaknak némi adományért cserébe.