Vratar Jože
Vratar Jože rablót és tolvajt, aki könnyedén fel tudta törni a gazdag kereskedők, aranyművesek és ügyvédek vagyonát őrző valamennyi zárat, a szegényebb emberek és a rászorultak iránti nagylelkűség és empátia is jellemezte, akikkel rendszerint megosztotta a zsákmányát, ezért mindenekelőtt e kettős szerepéről vált híressé.
A Lendva-hegyen született valamikor 1890 és 1895 között. A korábbi faluotthon előtt felállított kereszt közelében élt egy parasztházban, amely mellett gyümölcsös és szőlőskert terült el. Alakját számos legenda lengi körül…
Néhány idősebb helybeli elmondása szerint élénk, fékezhetetlen gyerek volt. Annyira, hogy az édesanyja, mielőtt elment dolgozni, kötéllel az asztalhoz kötötte, de a kis csibész a zsinórt nem egyszer elrágta és elszökött. Emiatt állítólag egy kis doboz lógott a nyakában, benne a nevével és a címével ellátott cetli, és mellette édesanyja kérése, hogy az illető, aki rátalál a gyerekre, legyen szíves hozza haza.
Vratar a mondák szerint meglehetősen jóképű férfi volt, és kellemes megjelenésével számos fiatal lányt csábított el. A helyiek körében a népszerűségét az is bizonyítja, hogy pazar ajándékainak köszönhetően több mint 40 gyermek keresztapja volt. Tolvajkodásának idejében „Láthatatlannak” nevezték, mivel mindig elmenekült az üldöző csendőrök és rajtaütéseik elől. A Szentháromság-kápolna temetőjének szélén az egyik legnagyobb épített, kettős kőlemezzel fedett sírboltban rejtőzött. A sírkő – a tetején két gyermeket ábrázoló szoborral – még ma is a szakrális örökség egyik legszebb emlékének számít. A sírba vezető bejáratot oldalt ásta ki, majd a lyukat örökzöld díszcserjével takarta el.
A Vratar számára végzetes rajtaütésre is ennél a kápolnánál került sor, de onnan még sikerült elmenekülnie Hármasmalom irányába. A falu szélén, hogy félrevezesse a csendőröket, felmászott egy hatalmas tölgyfa tetejére. Nem járt azonban sikerrel, hiszen az üldözői azonnal észrevették, és az egyik csendőr mellbe lőtte. A helybeliek elbeszélése szerint Vratarnak volt egy rendőr segítője is, aki a rablások során védte, őrizte őt. A végzetes napon állítólag nem egy csendőr, hanem épp az említett rendőr ölte meg a férfit. Attól tartva, hogy a férfi elárulja, a csendőrök után sietett, és ott a helyszínen megölte. Az eseményről egy dokumentum, egy képeslap maradt fenn, amely egy fa alatt heverő halott, sűrű fekete bajuszú férfit ábrázol. Vratart egy jelöletlen sírba temették Lendva középső temetőjében. A síron ugyanolyan puszpáng nőtt, mint amilyen annak idején eltakarta a rejtekhelyének keskeny bejáratát.
A néphagyomány szerint a temetés kereszt és tiszteletadás nélkül zajlott, és amikor a koporsót a gödörbe akarták helyezni, az egyik sírásó megcsúszott és ráesett, aminek következményeként a holttest kiesett a ládából. Bár Vratart sokan egyáltalán nem is ismerték, személye még sokáig foglalkoztatta az emberek képzeletét.
Források:
https://www.lendava.si/Files/eMagazine/76/957727/vitrina2_2024.pdf
