Göncz János

A muravidéki „kép-író”, Göncz János 1934. július 12-én született Hídvégen. A korai gyermekkor erősen a szülőfalujához kötötte, azonban a háború alatt a család költözni kényszerült, a Somogy megyei Enyingen éltek. Az ifjú Göncz ott látogatta a polgári iskolát. A háború végével visszatértek szülőfalujába, így a tanulmányait a lendvai algimnáziumban fejezhette be. A szerszámkészítő szakma kitanulása mellett döntött, majd betanított munkásként a lendvai Mechanikai Vállalatnál helyezkedett el. Miután 1968-ban a vállalat nehéz helyzetbe került, a frissen nősült Göncz ismét költözött, Németország különböző városaiban dolgozott vendégmunkásként, majd 1973-tól nyugdíjazásáig Denkendorf lett második otthona. 

Már kisgyermekkorában sok minden érdekelte, alaposan megfigyelte a környezetében a történéseket, foglalkoztatta a szülőfalujában zajló mindennapi élet. Amikor tehette, az idejét az emberek, a gyerekek között töltötte. Barátaival járták az erdőket, mezőket, felfedezték a tágabb vidéket. Az észrevétlenül összegyűlt hatalmas tudást felnőttkorában kamatoztatta. A rajzolást, a festést nem tanulta, de tehetsége már középiskolás éveiben megmutatkozott, hiszen többek között vele festtették meg a tanárok a történelmi személyiségek arcképeit.

A német Denkendorf városkában, ahol letelepedtek, több galéria is volt. A feleségével sétálgatva, kirakatokat nézegetve fogalmazódott meg benne komolyabban a festészet iránti gondolat. Így jelentkezett a helyi képzőművészeti csoportba, azonban nem vették fel. Magától kezdett el dolgozni. Az első képe egy Lendva-hegyi szüretet ábrázolt, amelyet ötven márkáért vett meg egy, a gyárban dolgozó asszony. Alkotásaira az ottani helytörténeti múzeum munkatársa figyelt fel, aki ugyancsak a gyár munkása, technikai rajzoló volt. Az ő biztatására alkotni kezdett, megbízásokat kapott…

Göncz János az élete során többször is elmondta, hogy honvágyból kezdett festeni, ám a képeit annyira megkedvelték, hogy a hobbiból hivatás lett. Hazatérését követően itt is felfedezték a munkáiban rejlő értékeket. A 2009-ben elhunyt művész legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak a Gyermekkorom faluja című kötetben összegyűjtött, egyben dokumentáló és értékőrző szerepet betöltő, a falusi életet, a különféle szituációkat és hagyományokat bemutató festmények.

Irodalomjegyzék, kép forrása:

https://www.kl-kl.si/hu/honismeret/muveszeti-arckepcsarnok/goncz-janos/

https://mek.oszk.hu/02500/02564/html/index.htm

https://epa.oszk.hu/03300/03335/00046/pdf/EPA03335_pannon_tukor_2004_4_062-065.pdf